500 kisbolygó?

Krisztián meg sem állt addig

Írta: TéZsófi
Műfaj: interjú

Krisztián még kutat és felfedez, de azt mondja, már nem sokáig. Mikor az összes kisbolygót felfedezik,  kutatás helyett inkább az ismeretterjesztést választ-ja. Mi kérdeztünk, ő válaszolt.

KN: Mivel foglalkozol a civil életben?
Krisztián: A civil életben is csillagászattal foglalkozom, nemcsak itt. A Magyar Csillagász Egyesületnek vagyok az alkalmazottja. Csillagászati ismeretterjesztés az leginkább, amivel foglalkozom. Egy kisebb része az életemnek a csillagászati kutatások. Tehát rendesen, mint egy csillagász, elmegyek obszervatóriumba és nagy távcsővel felvételeket készítek az égről.
KN: Fedeztél már fel valamit?
Krisztián: Igen, én kisbolygók kutatásával foglalkozom, és már több mint 500 kisbolygót fedeztem föl.
KN: Hogy kerültél ide, a táborba?
Krisztián: Egy távcsöveket árusító boltban dolgoztam, és az üzlet tulajdonosának a lánya járt ide, a People Team-táborba. Rajta keresztül kerestek a tábori program színesítése végett csillagászt, és ő szólt az anyukájának, az anyukája meg nekem.
KN: Először itt voltál egy egész turnust...
Krisztián: Igen, ez már az ötödik táborom, az első években még itt tudtam lenni egész turnusokat, akkor még külön volt a csillagászat.
KN: Most csak napokra jössz le...
Krisztián: Most már a munkám miatt nem tudok elszabadulni, mondjuk, két hétre. Csak így, hogy egy fél hét az egyik turnusból, meg egy fél hét a másikból. A National Geographic-on belül két-két napot tartok a két turnusnak.
KN: Egy csillagnézés hogy zajlik?
Krisztián: Kimegyünk a trambulinokon túl a fűre. Kifekszünk az ég alá, hogy lássuk a csillagokat. Azért megyünk el, mert itt (a Hangárban) van valamennyi világítás. Ott se ideális, de jóval sötétebb van. Csak úgy kinn vagyunk, hallgatjuk a tücskök ciripelést, látjuk a Tejutat, a műholdakat. A legtöbb gyerek városi, és még soha életében nem látta a Tejutat, de nagyon sok olyan van, aki még tücsköt se hallott életében ciripelni.
KN: Van valami különös élményed a táborból?
Krisztián: Az első csoportom nagyon jó volt, tőlük kaptam a turnus végén egy festett pólót. Az nagyon jólesett. De volt olyan is, hogy kinn aludtunk, és a fél bandán átmásztak a meztelen csigák. Reggel csiganyomosak voltak a hálózsákok, és mindenki sipákolt.
KN: Tanítasz máshol is?
Krisztián: Iskolában nem tanítok, de a csillagvizsgálóban, ahol dolgozom, van szakkör. Azt én tartom, meg szoktam általános iskolai csoportoknak is előadást tartani.
KN: Mit szeretnél elérni a szakmádban?
Krisztián: Az én hosszú távú terveim között nem a szakmai előrelépés szerepel. Ez a kisbolygózás még tart valameddig, néhány év, aztán fel lesz fedezve az összes. Tehát vége lesz ennek is, és én nem szeretnék a tudományban maradni – az ismeretterjesztő vonalon szeretnék továbbmenni. Nem csillagászként, hanem társadalmi szervezet vezetőjeként képzelem el magam.