Ha én lennék Ater, akkor csinálnék egy új kurzust, ami zenei lenne, hogy a zenekedvelők is megszólaltathassák a tehetségüket, és még jót is mulathatnak úgy, hogy nem röhögik ki őket. Csinálnék egy olyan programot, hogy aki zenét tanul, az játszhasson, és a többiek is hallják, hogy milyen jó zenélni. Akkor lehet, hogy ők is elkezdenek hangszeren tanulni.
Meghosszabbítanám a tábor idejét az iskola végétől az iskola kezdetéig. Terveznék nem kötelező kirándulásokat a közeli erdőkbe. Sportversenyeket rendeznék, és nem csak az állhat be, aki sporttáboros, hanem bárki, aki akar.
Jobb csapatversenyeket csinálnék úgy, hogy kicsik és nagyok egyaránt élvezzék. Ha valaki meg szeretne valamit változtatni, akkor szólhatna nekünk, vagy csinálnék egy ilyen célra tervezett táblát, amire fel lehetne írni a javaslatokat. Ha a javaslat nem hülyeség, és sokakat megkérdezünk, akik elfogadják, akkor azt bevezetnénk, és így mindenki jól járna: a diákok is, és a tanárok is, mert több gyerek jönne a PT-be.
A büfében szendvicseket lehetne venni, ha valaki lemarad az ebédről. Nagyobbak lennének a szünetek. Megpróbálnám a diákok szobáit minél lejjebb helyezni, és a termüket is lejjebb, hogy minél kevesebbet kelljen lépcsőzniük. Bajnokságokat rendeznék (pl.: foci, kosár), hetente többször is.
Már kisebb kortól is lehetne menni a viccestekre: ezek 22 óráig tartanának, mert korában lenne vége a csapatversenynek. Mennénk teniszezni is, persze csak az, aki akar. A tanítási idő egy kicsit rövidebb lenne: 240 percről 200 percre csökkenne, hogy a tanulók többet lehessenek együtt, és többet tudjanak játszani.
A honlapra felraknánk minden szekcióról egy-egy videót, amit megnézhet bárki, hogy legyen valami sejtése, hogy hova szeretne menni, és mit csinálnak ott
Váradi Kristóf
