Papula Gábor
Antanténusz
Biztos ti is hallottatok már a kecskeméti Szórakaténusz játékmúzeumról. Érdemes oda elmenni, ha valaki meg szeretné nézni az elmúlt idők játékait.
Ahogy belépnek a kertjébe, egy gyönyörű park várja a kedves látogatókat a múzeumban, melyben hatalmas, fából faragott szobrok állnak. Bent a házban kellemes, hűvös levegő van, hatalmas térrel, ahol vitrinekben a régi, de még mindig ép játékok sorakoznak. Elsőként az öreg, szalmával kitömött babákat, macikat és egyéb állatokat pillanthatjuk meg. Utána, ha továbbmegyünk, gyönyörű ruhájú, fonott hajú, pirospozsgás porcelánbabák állnak a jól kidolgozott kis szekrénykék, porceláncsészék, tányérok és kiegészítők (ágy, ruha stb.) társaságában. Aztán a pici agyagfigurákat kis köpenyben, majd agyagsípokat, babákat és állatokat láthatunk. Kicsit arrébb szépen faragott hintalovakat, babákat, asztalkákat és döbbenetesen csodás festett madárkákat figyelhetünk meg. Ha továbbmegyünk, mesekönyveket látunk, amelyre káprázatos, kecses betűk vannak ráírva, a könyvekben pedig olyan képek, mintha maga Picasso festette volna őket (nem úgy, mint ma, amikor az emberek csak úgy odahányják a betűket). Lentebb Rodolfo, a bűvész kiállítása látható kártyáival és egyéb kellékeivel. A tárgyak mögött képek vannak Rodolfo életéről, plakátjairól és magáról a bűvészmesterről. Még egy kis bolt is van mellette, ahol a dolgait árulják.
„A múzeum 1981-ben nyitotta meg kapuit. Egyes játékok hagyatékokból kerültek ide, másokat megvásároltak vagy ajándékba kaptak. Pár játékot a japánok hoztak, hogy megmutassák, náluk mikkel játszottak a gyerekek a XIX. században. Ez nem csak egy múzeum, hanem műhely is egyben. Az érdeklődőket játékkészítés várja papírból, fából, nemezből” – mondta az egyik itt dolgozó asszony, aki lelkesen mutogatta a múzeum értékeit.
